Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Hőszivattyú telepítés

Nem értékelt

Hőszivattyú vásárláson gondolkodsz? Felújítasz? Építkezel? Szeretnéd korszerűsíteni ingatlanod fűtési rendszerét? Nem vagy otthon a hőszivattyúk világában? Monoblokkos levegő-víz hőszivattyú? Osztott rendszerű levegő-víz hőszivattyú? Hőszivattyú integrált HMV tartállyal? Segítünk szakértői szemmel kiválasztani a számodra legmegfelelőbb hőszivattyús rendszert.

Tájékozódj hőszivattyú telepítéssel, a hőszivattyú működésével és egyéb fontos kérdésekkel kapcsolatban blogbejegyzéseinkben.

Powerie, a tudatos energia jegyében!

Leírás

Hőszivattyú telepítés ár változik a hőszivattyú típusa függvényében:

  • Monoblokk levegő-víz hőszivattyú

  • Osztott rendszerű levegő-víz hőszivattyú

  • Osztott rendszerű levegő-víz hőszivattyú integrált HMV tartállyal

  • Márka

Hozzávetőleges hőszivattyú telepítés ár:

  • Teljes hőszivattyús gépház kialakítása: nettó 400 000 - 600 000 Ft

  • Hőszivattyú vezérlés telepítés: nettó 100 000 - 200 000 Ft

  • Monoblokk hőszivattyú telepítés ár: nettó 150 000 Ft

  • Osztott rendszerű hőszivattyú telepítés ár: nettó 350 000 Ft-tól, amely magába foglalja a konzol kialakítását

  • Garanciális beüzemelés: nettó 100 000 - 200 000 Ft

  • Rézcső szerelés ár: nettó 15 000 Ft / méter

  • Új építésű családi ház vízszerelés és szerelvényezési munka: nettó 400 000 - 600 000 Ft

  • Fűtés alapszerelési munkák - külön felmérést és egyeztetést igényel

A fenti árak csak hozzávetőleges értékek. Előzetes egyeztetés és helyszíni felmérés következtétben alakul ki a végleges telepítési és beüzemelési ár. Az árajánlat kérés során van lehetőség gépészeti munkálatokra is ajánlatot kérni. A hőszivattyú garanciális beüzemelése és típusonként és márkánként változhat.


Mi az a hőszivattyú?

A hőszivattyú egy oylan energetikai berendezés, mely nagy energiahatékonysággal képes ellátani az adott ingatlan fűtését, hűtését és használati melegvíz előállítását. Az alábbi hőszivattyú típusok vannak:

  • levegő-levegő hőszivattyúk (ezeket szoktuk klímának hívni a köznyelven)

  • levegő-víz hőszivattyú

  • víz-víz hőszivattyú

  • talaj vagy földszondás hőszivattyú

A hőszivattyút megújuló energiának lehet és kell is tekinteni, mivel nagy százalékban a környezet (levegő, talaj és víz) energiáját hasznosítja villamosenergia felhasználásváal (körülbelül 75 % és 25 % a megoszlás) és ezt jobb hatásfokkal, mint a hagyományos fűtési rendszerek.

Hőszivattyú működése

A hőszivattyú villamosenergia felhasználásával az alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékletű közegből képes energiát kinyerni és ezt felhasználva fűtési, hűtési energiát vagy használati melegvízet előállítani. A hőszivattyú ezeket a folyamatokat mind energiahatékonyan viszi véghez. A napjainkban elérhető modern készülékek elérik az 4-5-ös hatékonysági tényezőt - COP (Coefficient of Performance; EER hűtés esetén) értéket is. Ez azt jelenti, hogy 1 egységnyi felvett villamosenergiából, azaz 1 kW-ból összesen mennyi fűtési energiát kapunk, ami 5 kW fűtési energia 5-ös COP esetén. Cégünk a klíma berendezések (levegő-levegő hőszivattyú) mellett a levegő-víz hőszivattyúval foglalkozik.

Levegő-víz hőszivattyú típusai:

  • Monoblokk hőszivattyú: A monoblokkos hőszivattyús rendszerek egyetlen egy egységből állnak, ahogy a neve (mono - egyetlen) is jelzi számunkra. Ez egy kültéri egység és a már előre kialakított vizes fűtési rendszernek a vízcsöveire kell csatlakoztatni, plusz a működéshez szükséges áramot kell biztosíani kültéren. Beüzemeléséhez nincsen szükség olyan szakemberre, aki specializálódott a hűtőkör megbontásához és szereléséhez. Azonban fontos kiemelni, hogy mivel a vízcsövek mennek be az ingatlanba fel kell tölteni speciális fagyálló folyadékkal és biztosítani kell a megfelelő hőcserélést beltéren, mivel nem keveredhet a fagyállós víz a fűtési rendszer vizével.

  • Osztott levegő-víz hőszivattyú: Az osztott rendszerű levegő-víz hőszivattyúk két egységből állnak: egy kültéri és egy beltéri egység. Ezeket már össze kell kötni hűtőkör szinten is csővezetékekkel, ennek okán ehhez már olyan szakemberre is szükségünk van, aki nem csak a vízvezetéket köti össze, hanem a hűtőkörrel is van jogosultsága dolgozni. Ez természetesen lehet két külön szakember is. A hőszivattyú beltéri egységére kell rákötni a fűtési vizes rendszert, valamint a működéshez szükséges áramot.

  • Osztott levegő-víz hőszivattyú integrált HMV tartállyal: Hasonló az előző ponthoz, annyi különbséggel, hogy a beltéri egység az egyben egy háztartási melegvíz tartály is. Méretezés tekintetében mindenféleképpen figyelembe kell venni, hogy a gép bizonyos időközönként ki fog állni HMV-t készíteni, ami akár komolyabb hanghatással is járhat és akkor éppen nem készít fűtési melegvizet, valamint nem csaka fűtési szezonban fog működni a gép, hanem a többi évszakban is, aminek a hanghatására fel kell készülni. Ezen felül ezen berendezések jóval drágábbak, mint a sima osztott társaik. Ezen a ponton kell mérlegelni, hogy megéri-e nekünk a többletköltséget azzal szemben, hogy a meglévő kazán készíti a melegvizet vagy villanybojler.

Az osztott rendszerű hőszivattyú nagyobb beruházási költséggel jár, azonban kisebb lesz ebben az esetben a fűtési rendszer hővesztesége, így még hatékoknyabban tud üzemelni a rendszerünk, mint a monoblokk hőszivattyú. A beltéri egységbe integrált HMV tartély a beltéri egység méretét jelentősen megnöveli, azonban a modern kivitelezés miatt esztétikus a megjelenése.

Levegő-víz hőszivattyús rendszer lehetséges hőleadó egységei: Osztott rendszerű hőszivattyú napelemmel és HMV tartállyal

Ingatlanon belüli lehetséges hőleadó rendszerek:

  • Hőszivattyú padló- és falfűtéshez, valamint mennyezethűtéshez. Alapvetően a hőszivattyú telepítés felületfűtéshez (padló, fal) alkalmazható a leghatékonyabbam. Padlófűtés esetén elegendő az alacsonyabb (35-40, maximum 45 °C) előremenő vízhőmérséklet. Padlófűtés mellett mennyezethűtést is ki szoktak alakítani, ha szeretnénk hűtésre használni a hőszivattyút. Sok esetben régebbi kondenzációs kazánokat szoktak kiváltani hőszivattyúval, ahol padlófátés volt, mert sok esetben elegendő lehet a kondenzációs gázkazánt lecserélni hőszivattyúra (de természetesen van lehetőség meghagyni a jelenlegi rendszert is, sőt javasolni is szoktuk, ha jól működik a rendszer). Azonban az esetek túlnyomó többségében komolyabb gépészeti átalakítások és rendszer átmosás is szükséges, ha régebbi rendszerről van szó.

  • Hőszivattyú radiátorhoz. Sok esetben meglévő radiátoros fűtéshez szeretnénk alkalmazni hőszivattyút fűtés korszerűsítésként a kondenzációs gázkazán helyett/mellé. Ebebn az esetben az előremenő vízhőmérséklet a rendszerben akár 60-70 °C is lehet. A hőszivattyú hatékonyan 45 °C-os vizet tud előállítani maximum (kivéve a High Temperature kivitelű hőszivattyúk, de ezek már kevéssé elérhetők a piacon és régi típusú R410A hűtőközeggel rendelkeznek), afelett már a COP értéke nagy mértékben csökken, valamint a kompresszor is jobban dolgozik, ami azt jelenti, hogy emiatt az élettartama is csökkenhet a gépnek. Ezen felül komolyabb mínuszokban a hőszivattyúk jelentős része már nem is képes leadni a névleges teljesítményét. Radiátoros meglévő rendszer esetén az alábbiakat tudjuk javasolni:

    • Megfelelő az előremenő vízhőmérséklet a hőszivattyú számára: Előfordulhat, hogy a radiátoros rendszer is úgy lett kialakítva, hogy 40-45 °C-os előremenő vízhőmérséklette üzemel. Ekkor a következő lépés egy helyszíni felmérés lenne és egy hőszükségletszámítás ezzel párhuzamosan, ami azt határozza meg, hogy mekkora az ingatlan hővesztesége és ez alapján tudunk mondani egy hőszivattyú teljesítményt géptől függően (figyelembe véve, hogy -5°C és -15 °C-ban mekkora a leadott teljesítménye a gépnek). Ez azért nagyon fontos, mivel alulméretezés esetén a hőszivattyú nem fogja tudni előállítani a megfelelő hőmennyiséget, amivel az ingatlan kifűthető, túlméretezés esetén pedig nem fog megfelelően működni a hőszivattyú (gyakran le fog állni és be fog indulni, ami a kompresszor tönkremeneteléhez vezethet). Ezen felül a hőszivattyúk között (teljesítménytől függően is) több százezer forintos különbségek lehetnek.

    • Amennyiben nem megfelelő az előremenő vízhőmérséklet, úgy lehetőség lehet a radiátorfelületek növelése, ami bizonyos radiátoroknak a cseréjét jelenti nagyobbra (szélesebb és mélyebb akár), mert ezzel el tudjuk érni azt, hogy az alacsonyabb előremenő vízhőmérséklet is elegendő legyen a hőszivattyú számára és így is megfelelő hőérzetet tudjunk biztosítani az adott helyiségben. Ennek kapcsán is elengedhetetlen a hőszükségletszámítás, mivel ennek egyik eredménye, hogy helyiségenként/szobánként is tudunk hőveszteséget becsülni és radiátorméretezéssel van lehetőség arra, hogy megállapítsuk, hogy mekkora és milyen típusú radiátorra van szükségünk ahhoz, hogy 45 °C-os előremenő vízhőmérséklettel mínusz fokokban is biztosítani tudja a megfelelő hőteljesítményt.

    • Radiátorok cseréje fan-coil rendszerre, bővebben alább.

    • Alternatív fűtési rendszer kiépítési, fűtésre optimalizált klímákkal, bővebben a klímás fűtésről. Ez a megoldás azért lehet előnyös, mivel egy hőszivattyús beruházás 6 millió környékén indul, amely a gépet és komolyabb gépészeti átalakításokat foglal magába, míg egy nagyobb ingatlan felszerelése fűtésre alkalmas klímákkal ennek harmada, fele is lehet és két teljesen független rendszer kapunk (gázkazán és klíma), valamint ezzel együtt a hűtés is meg van oldva.

  • Hőszivattyú meglévő radiátoros és padlófűtéses rendszerhez: Elképzelhető, hogy a meglévő ingatlanban padlófűtés és radiátor is van. Itt a radiátorok miatt lehetséges, hogy szintén magasabb az előremenő vízhőmérséklet, ebben az esetben a legkézenfekvőbb a meglévő radiátorfelület növelés (ahogy fentebb írtuk) vagy kiegészítésként fűtésre optimalizált klímák telepítése.

  • Hőszivattyú fan-coil: A fan-coil egy ventilátoros hőcserélő, amelyben a hőleadó az a vizes rendszer vízcsüvei, amiben a melegvíz vagy hidegvíz áramlik. Ezeket úgy néznek ki, mint a klíma beltéri egysége csak a hőleadó közeg víz. Ezekkel is hatékonyan tud működni a hőszivattyú, elegendő az alacsonyabb előremenő vízhőmérséklet. Típusait tekintve sok más kinézet közül válogathatunk:

    • légcsatornázható fan-coil

    • kazettás-fan-coil

    • lábon álló konzol fan-coil

    • magasoldalfali fan-coil is.

  • A fan-coil további előnye, hogy mind a fűtést, mind pedig a hűtést meg lehet oldani ezzel a beltéri egységgel. Azonban számításba kell venni, hogy egy Fan-coil-os rendszer kiépítéséhez komoly tervezés és számítás szükséges a megfelelő méretezés érdekében és az anyagikakat tekintve jobban járhatunk, ha a hőszivattyú mellé néhány mono split klímát telepítünk hűtésre.

Ennél a pontnál fontos megjegyezni, hogy, amennyiben már meglévő (kondenzációs) gázkazános rendszerünk van, a hőszivattyús rendszer kiépíthető mellé és alkalmazható az úgy nevezett bivalens fűtési mód. Ez azt jelenti, hogy egy adott hőmérsékletig a hőszivattyú működik (-5 °C például), viszont adott hőmérséklet alatt, amikor már nem tud annyira hatékonyan üzemelni a hőszivattyú (romlik a COP értéke és akár már a leadható teljesítménye is komolyabb mértékben csökken), a rendszer átkapcsol gázkazános működésre egy automatika segítségével. A hőszivattyú a klímához hasonlóan a hőmérséklet csökkenésével veszít a hatékonyságából és a névleges teljesítményét se tudja már leadni. Egy 10 kW-os hőszivattyú például -15 °C-ban alig több, mint 5 kW fűtési teljesítményt képes leadni saját erejéből (sok gépben van vagy beköthető elektromos fűtőbetét, ami a hidegebb napokon ki tudja ezt a teljesítményt pótolni, de egy fűtőbetét úgy működik mint egy villanykazán, tehát 1 kW felvett villamosenergiából 1 kW fűtési energiát képes előállítani). Ezen okokból kifolyólag elengedhetetlen a megfelelő méretezés és számítás. 

Mekkora hőszivattyú kell? Mire figyeljek egy hőszivattyú elhelyezése?

A legegyszerűbb és legprecízebb megfogalmazás arra, hogy mekkora teljesítményű hőszivattyúra van szükségünk az az, hogy megnézzük mekkora az ingatlan hővesztesége. Ehhez egy hőszükségletszámítást kell elvégeztetni a megfelelő szakemberekkel. Ez alapján pontosan meghatározható az a teljesítmény, amire nekünk télen és nyáron szükségünk van, beleszámítva, hogy hőszivattyúval szeretnénk-e a háztartási melegvízet is előállítani. Fontos megjegyezni, hogy a rendszer túlméretezése nem jó megoldás, mert a hőszivattyús rendszer sokszor fog ki és bekapcsolni, ami hamar tönkremenetelhez tud vezetni.

Továbbá még két elengedhetetlen dolog van, amire figyelnünk kell a hőszivattyú telepítését megelőzően. Az egyik a hanghatás. Mivel ezek nagyobb berendezések, ezért értelemszerűen nagyobb a hangterhelésük is, mint egy split klíma kültéri egysége. Fontos, hogy amennyiben lehetséges ne hálószoba ablak alá rakjuk, mert akár télen is behallatszódhat. Amennyiben lehetőség van rá, ne a falra rakjuk, mert a hőszivattyú működése során az ingatlan szerkezetén keresztül átviheti a rezgést, ami komoly hatást eredményezhet a házon belül. A legoptimálisabb elhelyezés a faltól néhány méterre, megfelelő alapra helyezés, hogy minden oldalról meglegyen a szükséges szerelési távolság. Ezen felül a gépek komolyabb szélterheléssel is rendelkezhetnek, ezért soksor érdemesebb az ingatlannal párhuzamosan elhelyezni, hogy ne a szomszéd kerítését vagy a saját növényeinket fújja, mert akkor búcsút inthetünk a növényeknek, valamint a szomszédot is zavarhatja mind a hang, mind a szélhatás. Fontos, hogy megfelelő helyre irányítsuk a hangot és a szelet is ne alakuljon ki szélcsapda, ami fel tudja erősíteni a hangot is. Éppen ezért nagyon fontos, ha szeretnénk hűtésre és / vagy akár használati melegvíz előállításra használni a gépet megfelelő helyre telepítsük, mert ekkor nem csak télen fog üzemelni a gép, hanem ősszel, tavasszal és nyáron is, amikor már ablakot nyitnánk, kiülnénk a kertbe és a teraszra és zavaró lehet a folyamatos vagy időszakos bugó hang. Megoldás lehet a hőszivattyú kültéri egységének a megfelelő körbeépítése (megfelelő szerelési távolságok meghagyásával), mert ezzel tudjuk irányítani a szél és hangterhelést kicsit jobban és akár hangszigetelést is tudunk bele rakni. Ezen felül védjük kicsit az eső és a hó ellen, mert olyan időben magasabb a páratartalom és rontja a hőszivattyú hatásfokát. Sok esetben az a plusz néhány méter csövezés megérheti nekünk a békességet.

Amennyiben szeretnél tájékozódni, hogyan működnek és mire érdemes figyelni, olvasd el az ide kapcsolódó blogbejegyzéseinket.

Hőszivattyúink között az alábbi fülön tudsz böngészni.

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!