Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Téliesített hűtő-fűtő klíma

Világunk folyamatos változáson megy keresztül és talán az egyik legfontosabb átmenet a fosszilis tűzelőanyagokról, hatékonyabb fűtési módokra történő váltásra, ezért egyre népszerűbb a fűtés klímával.  A hűtő-fűtő klímák esetében két kategóriát különböztetünk meg. A téliesített klímát és a fűtésre optimalizált klímátA fő különbség a kettő között a hatékonyság, ami árban is megmutatkozik. Hatékonyságát legjobban a szezonális hatékonysági fok (SCOP) mutatja meg, amit azt jelenti, hogy 1 kW befektetett energiából ~4 kW fűtési energiát képes létrehozni, míg a fűtésre optimalizált klímáknál, ez 5 felett van. Ezen felül fel vannak készülve a tartós mínuszokra, téliesítve vannak csepptálca fűtéssel és kompresszor karterfűtéssel, ami elengedhetetlen a hatékony működéshez a kemény téli időszakokban.


KÉRJ SZEMÉLYRE SZABOTT AJÁNLATOT KLÍMA SZERELÉSRE VAGY ÍRJ AZ INFO@POWERIE.HU EMAIL CÍMRE.


Tájékozódj klíma szereléssel, a klíma működésével és egyéb fontos kérdésekkel kapcsolatban blogbejegyzéseinkben.

Rendezés:

Klíma fűtés

Napjainkban egyre népszerűbb a klímával történő fűtés, mivel hatékonyabb fűtési mód, mint a tisztán elektromos fűtés vagy a gázkazánnal történő fűtés. Beruházási összegét tekintve pedig a hűtő-fűtő klíma berendezés vetekszik a gázkazánnal. A hatékonyság alapját képezi a fűtési hatékonysági fok (SCOP) érték, ami azt adja meg számunkra, hogy 1 kW befektetett villamos energiából a klíma 4-5 kW fűtési energiát képes előállítani. A másik nagyon fontos előnye a klíma fűtésnek a H-tarifa, amelyhez egy mérőóra bekötése szükséges. Ezt az adott területen illetékes egyetemes szolgáltatónál kell igényelni. Október 15 és április 15-e között akár féláron is vételezhető az elektromos áram a fűtésre optimalizált klímához.

Téliesített klíma VS. fűtésre optimalizált klíma

Amennyiben már gondolkodunk egy ideje a klíma fűtésen és elkezdtünk utánanézni a dolgoknak, a fenti két fogalommal találkozhattunk már. Fontos megjegyezni, hogy a két fogalom nagyon hasonló, de nem ugyanaz. Egy átlagos hűtésre optimalizált klíma nem rendelkezik csepptálca fűtéssel, valamint kompresszor karterfűtéssel, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy télen, a nagy mínuszokban is hatékonyan tudjon működni a klíma berendezés. Ezen felül a fűtési hatékonysági foka (SCOP) is rosszabb általában, mint a hűtési hatékonysági foka (SEER). A téliesített klímák azok, amik rendelkeznek csepptálca fűtéssel és kompresszor karterfűtéssel és már bátran lehet alkalmazni mínusz fokokban, viszont nem minden téliesített rendelkezik a legjobb fűtési hatékonysági fokkal. Rájuk szokták mondani, hogy -20 ~ -22 °C-ig lehet velük fűteni, valamint ahogy egyre hidegebb van a fűtési hatékonysági fokuk is romlik. A fűtési hatákonysági fok romlását a hőmérséklet függvényében az adott gyártó oldalán lehet megtalálni A fűtésre optimalizált klímák -30 ~ -35 °C-ig képesek fűteni. Ennek az oka, hogy jobb SCOP értékkel rendelkeznek, amellet, hogy bennük szintén megtalálható a karterfűtés és csepptálca fűtés. Ezen berendezések -20 ~ -25 °C-ig tartják az esetek nagy többségében a névleges teljesítményüket.

Kompresszor karterfűtés a klíma kültéri egységében

A téliesített és fűtésre optimalizált klímának a legalapvetőbb követelménye, hogy rendelkezzen kompresszor karterfűtéssel és csepptálcafűtéssel. Miért fontosak ezek egy klíma fűtési módban? A kompresszor karterfűtés előmelegíti a klíma kültéri egység kompresszorát, a benne található olajat. Ez a klíma fűtési üzemmódját előzi meg, mert a karterfűtés közben még nem megy a fűtés még csak bekapcsoltuk a fűtési módot. Ez azért fontos, mert, ha a klíma nagy hidegben, ~ -10 °C körül enélkül indulna el, akkor  olajütés történhet, ami a klíma berendezés gyors és hirtelen tönkremeneteléhez vezethetne.

Csepptálca fűtés a klíma kültéri egységében

A másik nagyon fontos tulajdonság, amit az előbb említettünk az a csepptálca fűtés a kültéri egységben. Klíma fűtési üzemmódban a körfolyamat, ami a kültéri és a beltéri egység között zajlik le, megfordul, amelynek a fő eredménye az, hogy a kondenzvíz a kültéri egységben keletkezik, ott történik a levegő páratartalmának a lecsapódása. A csepptálcafűtés hiányában a kültéri egység aljában képes felhalmozódni nagyobb mennyiségű víz, ami a nagy mínuszokban megfagy és jégtömb alakulhat ki, amirövid távon a gép tönkremeneteléhez vezethet. Továbbá, ha kifolyik a kondenzvíz a földre a klíma alá az ott is megfagyhat, ami balesethez vezethet.