Energetikai tervezés alapjai

A fűtési rendszer a legtöbb ingatlan elengedhetetlen része, amely biztosítja, hogy télen a kívánt hőmérséklet legyen a otthonában. A lakóingatlanok a legegyszerűbbek ebből a szempontból, mert ott kötelező a megfelelő mennyiségű hőenergiát szolgáltatni képes hőtermelő kiépítése. Az épületenergetikában részletes szabályozások vonatkoznak arra, hogy egy-egy ingatlan energetikai szempontból milyen besorolást kap. A szakpolitika a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben és annak mellékleteiben foglalja össze azt is, hogyan kell az épületek energetikai jellemzőit meghatározni. Minden képesített energetikai szakembernek (szakreferens vagy auditor) figyelembe kell vennie az itt leírtakat.

Egy ingatlan tervezése során eldöntjük azt, hogy milyen alapozás, milyen tető- és födémszerkezetek legyenek, valamint azt is, hogy milyenek lesznek a külső falaink és nyílászáróink. Ezek alapjaiban meghatározzák az épület energetikai jellemzőit is. Alapszabály, hogy a fűtési rendszert úgy kell méretezni, hogy az ingatlan teljes hőveszteségét fedezni tudja. Ez azt jelenti, hogy amikor kint -15 °C van, míg bent 20-25 °C közötti hőmérsékletet szeretnénk, akkor a hőmérséklet különbségből adódó hőáramot kell belülről pótolnunk. A hőigény meghatározása főként az alábbi befolyásoló tényezők alapján történik (a teljesség igénye nélkül):

• tájolás,
• határoló felületek méretei és anyaga,
• hőhidak,
• további hőleadók.

Ebből már látható, hogy egy épület energetikai szükségleteit nem olyan egyszerű kiszámolni, még egy energetikai szakembernek sem. A fent felsorolt tényezők értékének változtatása radikálisan változtathatja a hőszükségletet is, ezért mondhatom, hogy minden ingatlan energetikai szempontból teljesen más. Ha valaki azt kérdezi tőlem, hogy az új fűtési rendszerrel mennyi lesz az éves fűtési költsége, akkor arra azt mondom, hogy pontos számítások nélkül nem lehet meghatározni. A következő fejezetekben is egy adott ingatlan hiteles energetikai tanúsítványát felhasználva végeztem el az összehasonlító számításokat.

Fűtési rendszerek és fűtési költségek összehasonlítása

Első lépésként meg kell vizsgálni, hogy milyen adatok állnak rendelkezésünkre. Mint említettem ez az összehasonlítás csak a vizsgált ingatlanra mérvadó, bármelyik másik ingatlanra közvetlenül nem használható. A referencia ingatlan 1990-es években épült 124 m2 alapterületű, két szintes családi ház pincével. A külső falakon 8 cm EPS szigeteléssel rendelkezik, valamint a tetőn 10 cm üveggyapot található.

Éves hőszükséglet

A hiteles energetikai tanúsítvány megadja, hogy a fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye 76,89 kWh/m2/év. Ez a szám azt jelenti, hogy egy 124 m2-es ingatlannak évente 9596 kWh (76,89 * 124 = 9596) hőigénye van, vagyis ennyi hőt kell bevinni, hogy a méretezési hőmérsékletek teljesüljenek a méretezési külső hőmérsékletek esetén. Újra kiemelném, hogy ez az az energetikai tényező, amely minden épület esetében más és más értéket vehet fel.

A fűtés éves primer energiaigénye

Az éves hőszükséglet még nem mondja meg nekünk, hogy mennyi lesz a mi fűtési költségünk, mivel ezt a hőt valamiből elő is kell állítani. Itt jön el az a pont, amikor el kell gondolkoznunk azon, hogy milyen technológiával szeretnénk előállítani a kiszámított hőmennyiséget. Természetesen ezt a döntést is kismillió tényező befolyásolja, mint minden egyéb tényezőt a számítás során. Tapasztalatom alapján felsorolok néhányat ezek közül, újfent a teljesség igénye nélkül:

• technológiával kapcsolatos tapasztalatok,
• technológiával kapcsolatos ismeretek (vagyis azok megléte, mert ismeretlen rendszerben nehezebben bízik meg az ember),
• technológia által nyújtott komfortérzet,
• beruházási költség,
• ingatlan nyújtotta lehetőségek (pl. nincs gáz a telken).

A számításaim során többnyire a Powerie kínálatában elérhető termékeket használtam:

• hőszivattyú: Panasonic Aquarea T-Cap osztott levegő-víz hőszivattyú - 12 kW, 3 fázis,
• kondenzációs gázkazán: Wolf FBG-24 fali kondenzációs fűtő gázkazán - 20 kW,
• infrafűtés: Intelligens Fűtőfólia,
• klíma: Fisher Nordic oldalfali split klíma szett, fűtésre optimalizált - 3,5 kW (5 db) és
• villanykazán esetében a beszerzési költségeket az elérhető árak átlagában határoztam meg.

A primer energiaigény esetében figyelembe kell venni azt is, hogy az adott rendszernek milyen segédenergia igénye, valamint egyéb rendszerveszteségei (a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti veszteség és az elosztóvezetékek fajlagos vesztesége), valamint mennyi a keringtetés fajlagos energia igénye. Ezek a paraméterek mind vizes rendszerhez kapcsolódnak, így infrafűtés és klíma esetében a többlet energiaigények és a veszteségek nem jelentkeznek.

Talán a legfontosabb kérdés az egyes fűtési berendezések (gépek) hatásfoka vagy teljesítménytényezője, klímák és hőszivattyúk esetében hatásossága. Ez a paraméter mutatja meg, hogy a gép egységnyi mennyiségű villamos energiából vagy földgázból mennyi hőenergiát állít elő. A legtöbb esetben a TNM rendelet mellékleteiben meghatározott értékeket alkalmaztam, ahol pedig nem volt ilyen érték termékleírásban szereplő értékekkel számoltam:

Fontos megjegyeznem, hogy egy ponton eltértem a TNM rendeletben leírt számítási módszertől, mivel a fűtésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezőjét nem vettem figyelembe. Ennek magyarázatát a bejegyzés végén találjátok!

Összköltségek meghatározása

Miután meghatároztuk a fűtés fajlagos éves primer energiaigényét, már csak egy dolognak kell utánanéznünk: mennyibe kerül nekünk egy egység primer energia. Jelen esetben a gáz és a villamosenergia díját kellett kigyűjtenem az MVM Next honlapjáról. A következő értékekkel dolgoztam (budapesti csatlakozást feltételezve):

• Villamosenergia és RHD bruttó díja (A1 általános lakossági): 37,5 Ft/kWh
• Villamosenergia bruttó alapdíj: 1446 Ft/év
• Földgáz bruttó díja (A1 I. kategóriás lakossági): 10,31 Ft/kWh
• Földgáz bruttó alapdíja: 9192 Ft/év

A következő táblázat az adott technológiák éves fűtési költségét adja meg a fent leírt ingatlan és a többi egyedi paraméter alapján:

Figyelembe kell venni az éves költségeknél a karbantartási költségeket is, ami biztosítja, hogy a készülék kiszolgálja a tervezett élettartamát. A klíma esetében a legmagasabb ez a költség, mivel ott több egységen kell a karbantartást elvégezni.

A beruházási költségek becslése az egyik legnehezebb feladat, mivel minden technológiához pontos felmérések szükségesek, amely alapján meg lehet mondani a munka- és anyagdíjakat. Ezért eddigi kivitelezéseink során kiadott árajánlatok és számlák alapján határoztam meg nagyságrendileg megfelelő díjakat. Ezek a díjak tájékoztató jellegűek, ajánlatkérés során hivatkozási alapnak nem tekinthetőek.

A kalorikus rendszer sorban a kondenzációs kazán és a villanykazán esetében a radiátoros rendszer kiépítésének költsége szerepel, míg a hőszivattyú esetében a padlófűtés kiépítésének költsége. A hőtermelő berendezés sorban a fűtésre használt gépek ára, a beszerelési és a beüzemelési költségek összege szerepel.

Innentől nincs más dolgunk, mint összegezni a számokat. Az éves fűtési költségeket évente összeadni és a „nulladik” évben hozzáadni a beruházási költségeket. Ha ezeket megtesszük akkor az alábbi szép diagramokat kapjuk:

Az ábrán a vonalak kiindulási pontja a beruházási költséget jelenti. Ha csak a 0. évben nézzük össze az értékeket, akkor látszik, hogy a hőszivattyús rendszer kiépítésének költsége a legnagyobb. Ennek a legfőbb oka, hogy a hőszivattyú ára mellett, a beszerelés és a beüzemelés díja is magas a többihez képest. Amit még fontos kiemelni azok a vonalak metszéspontjai, mivel ezekben az időpillanatokban változik meg az, hogy mely beruházás térül meg jobban a másikhoz képest. Például, ha a klímás fűtés esetét nézzük, akkor látszik, hogy a villanykazán kiépítéséhez képest már az első évben megtérül a beruházás, mivel a klíma sokkal kevesebb villamos energiát fogyaszt, mint egy villanykazán. Másik példaként látni, hogy nagyjából 14 év üzemeltetés szükséges a jelenlegi árak mellett, hogy a hőszivattyú megtérüljön az Intelligens Fűtőfóliával szemben. Azonban fontos kiemelni, hogy akinek a havi szinten fellépő fűtési költségek fontosabbak, azok a 2. táblázatot alaposan nézzék meg!

Felújítás esetén kicsit változik a diagram képe:

Az egyetlen különbség ebben az esetben, hogy a beruházási költségeknél a radiátoros vagy padlófűtés csövezés kiépítését nem vettük számításba, csak a hőtermelő és a szerelési-beüzemelési árát. Ebben az esetben a kondenzációs kazán és a klímás fűtés költségei a legalacsonyabbak 10 éves időtávon, valamint a hőszivattyú megtérülése is gyorsabb a fűtőfóliához képest.

+1: A fűtésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője

A fent bemutatott számításból kimaradt a fűtésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője. Ez a tényező azt írja le, hogy a háztartás szempontjából primer energiahordozó előállításához mennyi energiára van szükség. A földgáz esetében ez az értéke 1, míg a klíma és a hőszivattyú esetében 0, valamint a villamos energia esetében 2,5. Ez inkább az épület energetikai osztályozásához fontos tényező. Szakpolitikai döntés az is, hogy a klíma és a hőszivattyú értéke 0 annak ellenére, hogy ezek is villamos energiával működnek. Ezzel az ilyen berendezések elterjedését ösztönzik.

Ha bármilyen kérdés merülne fel benned vagy  szeretnél személyre szabott ajánlatot kérni, azt az info@powerie.hu email címen keresztül tudod megtenni vagy az alábbi linken az ajánlatkérés gombra kattintva.