Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Mire jó a hőszivattyú?

Powerie Csapat
2021. 03. 15. 14:00:00
Mire jó a hőszivattyú?

A hőszivattyú egy energetikai berendezés, mely nagy energiahatékonysággal képes fűteni, hűteni, valamint használati melegvizet előállítani. A hőszivattyút megújuló energiának lehet és kell is tekinteni, mivel nagyrészt a környezet (levegő, talaj, víz) hőenergiáját hasznosítja fűtési vagy hűtési energiaként kis mennyiségű villamosenergiából (körülbelül 75 és 25 % a megoszlás). Ezt mind sokkal jobb hatásfokkal csinálja, mint a hagyományos fűtőberendezések. Mindezen felül nagyon alacsony a karbantartási igénye.

Mi az a hőszivattyú? Hogyan működik a hőszivattyú? Hőszivattyú fűtés, hőszivattyú fűtés:

Fontos leszögezni az elején, hogy a meleg levegő, mindig a hidegebb felé áramlik. Télen kimegy a meleg a lakásból és ezért lehűl, nyáron pedig bejön a meleg, ha kinyitjuk az ablakot és felmelegíti azt. A klímákat mindenki ismeri. A klíma beltéri egysége a szoba hőjét vezeti ki csöveken és a kültéri egységen keresztül a kinti, melegebb helyre. A hőszivattyús rendszerek ugyanezt az elvet használják fel.

A hőszivattyú, egy olyan villamosenergiával működő berendezés, amely az alacsonyabb hőmérsékletű közegből (legyen az levegő, víz, talaj) von ki hőt és a már eleve magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. Ilyen elven működik a hőszivattyús fűtés és használati melegvíz előállítás. A hőszivattyúkat lehet fordított üzemmódban is használni, amit azt jelenti, hogy használhatók klíma berendezésként is, azaz a melegebb térrész hűtésére is alkalmazhatók. A hőszivattyú ezeket a folyamatokat mind energiahatékonyan tudja megtenni. A mai modern berendezések már elérik az 5-ös jósági fokot / teljesítménytényezőt / COP (Coefficient of Performance) értéket is. Ez azt jelenti, hogy egy egységnyi felvett villamos energiából, 1 kW-ból összesen mennyi hűtési vagy fűtési energiát kapunk, ami 5 kW 5-ös COP esetén.

Összefoglalva a hőszivattyú berendezés segítségével az ingatlanunk fűtését, használati melegvíz előállítását és hűtését is tudjuk fedezni, azonban fontos kiemelni, hogy a hőszivattyúval történő használati melegvíz előállítás csak akkor gazdaságos, ha a napi igény meghaladja a 350 litert.

Milyen típusú hőszivattyúk vannak?

  • Levegős hőszivattyú típus – levegő-víz hőszivattyú: Talán ez a legelterjedtebb hőszivattyú típus, ahol van egy kültéri egysége a hőszivattyúnak a és levegőből vonja ki a szükséges hőenergiát (villamosenergia segítségével) és vizet melegít fel vele.
  • Víz-víz típusú hőszivattyúk. Ezeknek több fajtája is van, mint például az ásott vagy fúrt kutas megoldás vagy nyílt vízbe süllyesztett kollektor csöves rendszer. Itt a kút vagy a nyílt víz hőenergiáját hasznosítjuk és szintén vizet melegítünk vele.
  • Talaj- vagy földszondás és talajkollektoros hőszivattyús rendszerek. Ezeknél a típusoknál a föld hőenergiáját és ezzel melegíti fel a rendszerünk közegét, ami víz.

Az alábbiakban a levegő-víz hőszivattyús rendszerekről írunk kicsit bővebben.

Kinek érdemes elgondolkodni a hőszivattyús rendszereken?

Első sorban családi házak (60-350 m2) esetében egy nagyon jó alternatív megoldás, főleg, ha most figyelembe vesszük az új otthonteremtési programot és hogy az újonnan épülő ingatlanoknak legalább 25 %-os megújuló energia részaránnyal kell rendelkezni ahhoz, hogy a BB besorolást megkapják. A részletekről az alábbi linken lehet többet olvasni.

Nagy előnyök, hogy egyszerűen és gyorsan nagyjából bárhova telepíthetők és nem igényelnek komoly előkészületeket. A levegő-víz hőszivattyús rendszereknek tovább alacsonyabb a beruházási költsége, mint a többi típusnak. Alacsony zajszinttel rendelkeznek és magas COP értékkel (3,5-5), ami azonban függ a külső hőmérséklettől is.

Ezen felül a hőszivattyús rendszert összekapcsolva napelemmel, napkollektoros rendszerrel és puffertartállyal, egy ilyen komplex rendszer képes energiahatékonyan fedezni az ingatlan villamosenergia és háztartási melegvíz igényét és költséghatékonyan lehet fűteni. Továbbá H és GEO tarifát is lehet igényelni rájuk.

Nézzünk meg pár fontos kérdést, ami felmerülhet bennünk hőszivattyú vásárlás során.

Mekkora teljesítményű hőszivattyút válasszak?

A levegő-víz hőszivattyús rendszerek teljesítménye függ a külső hőmérséklettől, hiszen a külső levegő hőenergiáját használjuk fel. A külső hőmérséklet csökkenésével csökken a hatékonyságuk és ezáltal a teljesítményük is és mindezzel párhuzamosan értelemszerűen nő a fűtési igény is az ingatlanban. Ahhoz, hogy pontos választ tudjunk erre adni, ehhez mindenféleképpen szükség van egy gépész tervezőre, aki a teljes ingatlanra megcsinálja a terveket. Ha alul van méretezve, akkor nem fogja megfelelő mértékben felfűteni az ingatlant, ha pedig nagyon túl van méretezve, akkor felesleges többletfogyasztás fog keletkezni.

Ahhoz, hogy egy kezdetleges kapaszkodót adjunk, ezért két általánosabb adatot meg lehet említeni. Ezek akkor érvényesek, ha az ingatlan modern építőanyagból van építve és hatékonyan van szigetelve, akkor 60 W/m2 vagy 22 W/m3 fűtési teljesítménnyel lehet számolni. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nagyon nagy mértékben függ az épület kialakításától, a szigeteléstől, a nyílászáróktól és az épület szerkezetétől is, ezért ajánlott egy gépész tervezővel egyeztetni és elkészíttetni vele a szükséges terveket.

Monoblokkos hőszivattyús rendszer vagy osztott hőszivattyús rendszer?

A monoblokkos hőszivattyús rendszerek alapja, hogy ez egy egységből áll, ahogy a neve is jelzi számunkra. Ez az egység a kint helyezkedik el és csupán a fűtési rendszernek a vízcsöveire kell csatlakoztatni, valamint biztosítani kell számára a működéshez szükséges áramot. Az osztott hőszivattyús rendszer két egységből áll. Egy kültéri és egy beltéri egységből. Ezeket össze kell hűtőköri kötni csővezetékekkel. A hőszivattyú beltéri egységére kell ebben az esetben rákötni a fűtési vízrendszert, valamint a működéshez szükséges áramot.

Az osztott rendszer magától értetődően nagyobb beruházási költséggel jár, azonban kisebb lesz ebben az esetben a fűtési rendszer hővesztesége. Létezik továbbá olyan megoldás az osztott hőszivattyús rendszerek esetén, ahol a beltéri egységbe be van építve egy melegvíz tartály. Ez a beltéri egység méretét jelentősen megnöveli, azonban a modern kivitelezés miatt esztétikus a megjelenése.

Ahogy már korábban is említettük, mindenféleképpen érdemes az elosztó hálózatnál igényelni a kedvezményes H-tarifa elszámolást a hőszivattyú által elfogyasztott villamosenergia után.

Hőszivattyús fűtési rendszerek fűtési módjai, lehetőségei. Milyen fűtési rendszerrel érdemes összekapcsolni?

  • Monovalens fűtési mód: ebben az esetben a hőszivattyú teljesen egyedül látja el az épületet fűtéssel. Ilyenkor a hőszivattyús rendszerek, akkor a leghatékonyabbak, ha egy alacsony hőmérsékleten működő sugárzó fűtési rendszerrel kapcsoljuk össze, mint például padlófűtés, falfűtés, esetleg fan-coil radiátorok mellé építik be. Ez erősen ajánlott.
  • Bivalens fűtési mód: ilyenkor a hőszivattyús rendszer mellett alkalmaznak más fűtési rendszereket is, mint például gázkazán. Ez azért lehet hatékony, mert a hőszivattyút csak addig üzemeltetik, amíg megfelelő hatékonysággal képes dolgozni (típustól függően körülbelül -5 és 0 °C-ig). Ez alatt a hőmérséklet alatt a másodlagos kazán kapcsol be. Az ilyen rendszereknél már a hagyományosnak mondható radiátorok fűtése is hatékonyan megoldható.
  • Monoenergiás fűtési mód: ez az eset hasonló a monovalens fűtési módhoz, annyi különbséggel, hogy itt extrém hidegek esetén elektromos fűtéskiegészítést használnak ahhoz, hogy a hőszivattyús fűtési rendszer elérje a maximális és szükséges teljesítményét. Ezzel a módszerrel a hagyományos radiátorok üzemeltetése is lehetséges.

Összefoglalva a hőszivattyús rendszer kiépítése egy hatékony módja lehet a házunk fűtési és hűtési igényeinek a fedezésére. Tekintsd meg webáruházunk hőszivattyú kínálatát vagy kérj hőszivattyú ár ajánlatot.