A megújuló energiaforrások elterjedésével a napelemes technológia is egyre fejlődik, egyre hatékonyabbá és megfizethetőbbé válik, amelynek eredménye, hogy mára már a lakosság által használt, úgynevezett háztartási méretű kiserőművek is terjedni kezdtek. Ezek lényegében a háztetőre szerelt napelemkollekciót jelentik. A mai blogunkban azt szedtük össze Nektek, hogy amikor különböző napelemekről olvastok, akkor mire is érdemes az egyes fajtáknál figyelni és mi különbözteti meg ezeket.

Amikor napelemes rendszert, esetleg klíma kültéri egységet szeretnénk vásárolni óhatatlanul is belefutunk az inverter kifejezésbe, de vajon mi is ez az eszköz és mi a feladata a rendszerünkben? Bár, mint írtuk akár a klímák esetében is előfordulhat az inverter szó, ebben a blogbejegyzésben mégis a napelemes rendszerek kontextusában foglalkozunk vele leginkább.

Korábbi blogbejegyzéseinkben már írtunk arról, hogy  mi az a szaldós elszámolás és mi az a bruttó elszámolás, valamint melyiknek mi az előnye és hátránya. Fontos továbbá tudni, hogy az új otthonteremtési program keretén belül eddig csak a 2021. 06. 30-ig megvalósult (támogatott) napelemes rendszer beruházások kerülhettek szaldós elszámolásba, ezt követően csak bruttó elszámolásba kerülhettek volna.

Napelemes blogsorozatunkat a bruttó elszámolás bemutatásával folytatjuk. Ez lényegében egy újfajta elszámolási mód, amely alapvetően csak 2024. január 1-től lesz alkalmazandó, viszont gyökeres változásokat hozhat. Vágjunk is bele mi az a bruttó elszámolási modell, mielőtt azonban belemerülnél az olvasásba, mindenképpen tekintsd meg korábbi cikkünket a szaldós elszámolásról.

A 2021-es esztendő nem csak a COVID-19 helyzet miatt alakult érdekesen, hanem bizony a napelemes rendszerek piacán is különös dolgokat tapasztalhatunk. A mai cikkünkkel útjára indítjuk azt a sorozatot, ahol mindent megtudhattok a napelemes rendszerekről, illetve azok piacáról és szabályozásáról. Mielőtt belemennénk a technikai részletekbe kezdjük azzal, ami mindenkit a legjobban érdekel, mégpedig a szaldós és a bruttós elszámolási módok összehasonlításával, amelyek közül az első cikkünkben a szaldós elszámolást mutatjuk be.

A hűtéstechnikában és a klímák világában már nagyon régóta használják a legkülönfélébb hűtőközegeket. Szerencsére alkalmazásuk relatíve korai szakaszában kiderült, hogy károsak környezetünkre és ennek okán azóta is folyamatosan fejlesztik őket és hatékonyabb vegyületekkel állnak elő a kutatók, melyek egyre kevésbé környezetkárosítók.

Az alábbi blogbejegyzésben azokat a szakmai kifejezéseket és fogalmakat szeretnénk összegyűjteni és röviden megmagyarázni, melyek nem mindenki számára lehetnek teljesen egyértelműek elsőre. Ez klímaválasztásnál, klíma beszerelésnél és klímaüzemeltetésnél mind nagyon fontos és elengedhetetlen.

A klímaberendezések működéséről egy másik blogbejegyzésünkben írtunk.

Sokat hallhattuk már azt a kérdést vagy felvetést, hogy több mono split klímát vagy multi split klíma rendszert érdemes beszereltetni? Ebben a blogbejegyzésben igyekszünk tisztázni az alapfogalmakat és felmérni a lehetséges előnyöket és hátrányokat. Mind a két klíma rendszer beszerelése esetén.

A legismertebb klíma berendezések, melyek egy kültéri egységgel és egy oldalfali beltéri egységgel rendelkeznek, azokat mono split, azaz osztott klíma rendszereknek/szettnek nevezzük. A multi rendszerek esetében egy kültéri egységhez, több beltéri egység is kapcsolható. Az oldalfali beltéri egységen kívül létezik számos különböző típusú klíma, mint például, kazettás klíma, konzolos klíma, mennyezeti/parapet klíma, légcsatornázható klíma, szerver klíma (hűtésre és folyamatos működésre optimalizált) vagy fűtésre optimalizált többek között.

Irodák, edzőtermek, múzeumok, rendezvénytermek számára kínál elsőosztályú légkondicionálási lehetőséget a Panasonic által kidolgozott nanoe X technológia. Lakossági felhasználók számára is lehetővé teszi, hogy a helyiségek levegője mindig friss és baktériummentes legyen a klíma beszerelése után.

A hőszivattyú egy energetikai berendezés, mely nagy energiahatékonysággal képes fűteni, hűteni, valamint használati melegvizet előállítani. A hőszivattyút megújuló energiának lehet és kell is tekinteni, mivel nagyrészt a környezet hőenergiáját hasznosítja fűtési vagy hűtési energiaként. De mi is pontosan ez az eszköz? Miképp válik a háztartás hasznára? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe!

A különböző tarifákkal kapcsolatos blogsorozatunkat a legalapvetőbb A1 és A2 tarifák bemutatásával zárjuk.